Az Országgyűlés Magyarország korrupció elleni fellépésével összhangban vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire figyelemmel, biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a bejelentések jelentőségét a magánszektorban is elismerve – összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2019.10.23-ai, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. Irányelvével – megalkotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Panasztörvény), ezzel a JAN-KER 2001 Kft. (a továbbiakban: Társaság) számára is kötelezővé téve belső visszaélés-bejelentési rendszer (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési rendszer) létrehozását.

A Társaság – eddig is szem előtt tartott – célja a Társaságon belüli folyamatok tökéletesítésének, fejlesztése, valamint a visszaéléseket lehetővé tevő helyzetek kiküszöbölése, megelőzése. Belső és külső munkatársaink a visszaélés- bejelentési rendszer létrehozásával és a bejelentővédelmi intézkedésekkel gyors és hatékony jogvédelmet kaphatnak, panaszaik megfelelően kivizsgálásra kerülhetnek, így azok hatékony kezelése hozzájárulhat a kiegyensúlyozott, partnerségre épülő családias munkahelyi kultúra megőrzésében.

1. Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat;

2. Közérdekű bejelentés: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat;

3. Bejelentés: Panaszt vagy Közérdekű bejelentés tartalmazó szóbeli, vagy írásos közlés, amelyet bejelentő személy a Visszaélés-bejelentési rendszerben a címzetthez eljuttat;

4. Bejelentő: az a személy, aki Bejelentést a Visszaélés-bejelentési rendszerben megteszi;

5. Bejelentésben érintett személy: a Bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy;

6. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

7. Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

8. Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a Foglalkoztató számára és annak irányítása alatt Foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

9. Eljárásra jogosult szerv: kapcsolatot tart a panaszossal és a közérdekű bejelentővel, ennek keretében a panasz vagy a közérdekű bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel.

10. Közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere: közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer. Üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

11. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

1. Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszok és a közérdekű bejelentések vizsgálatára kötelesek bejelentési rendszereket kialakítani. Az egyéb foglalkoztatók a visszaélés-bejelentések vizsgálatára alkalmas bejelentési rendszereket kötelesek létrehozni. A foglalkoztatók kötelessége továbbá, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a foglalkoztatottak számára információt nyújtson a 2023. évi XXV. törvény szerinti visszaélés-bejelentéi rendszerekről, valamint azok eljárásainak szabályairól.

A visszaélés-bejelentés tárgya: Jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információk.

Kötelezettek köre: az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

A foglalkoztatottak létszámától függetlenül köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert kialakítani: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató.

Közös belső-visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása: azon foglalkoztatók hozhatnak létre, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak.

2. A szabályzat kiterjed a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyokra, valamint a megbízási jogviszonyokra, vállalkozási jogviszonyokra és egyéni vállalkozókra.

1. A Társaság által működtetett Visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működteti a visszaélés-bejelentési rendszert. Amennyiben a belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglakoztatón belüli személy vagy szervezet üzemelteti, a foglalkoztatónak biztosítania kell ezen személy vagy szerv függetlenségét, összeférhetetlenségét, valamint azt, hogy ezen feladatával kapcsolatban se közvetlenül, se közvetetten ne legyen utasítható, és számon kérhető.

2. A Visszaélés-bejelentési rendszert a Társaság megbízása alapján a Panasztörvény 19.§ (1) §-ban foglaltaknak megfelelően a mindenkori munkaügyi vezető munkavállaló működteti.
A bejelentővédelmi munkavállaló elérhetőségei:

• Telefon: +36 20 2423836
• Munkanapokon 8-16 óráig
• E-mail: bejelentes@janker.hu

A Társaság Visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tehet:

1. A Bejelentést szóban vagy elektronikus úton, e-mail útján írásban lehet megtenni. A szóbeli Bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni. A személyes bejelentés megtételére előzetes időpontegyeztetést követően a bejelentővédelmi felelős iroda helyiségében van mód munkanapokon.

2. A bejelentővédelmi felelős a telefonon hozzá érkező szóbeli Bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadja.

3. Ha a Bejelentő személyesen teszi meg a Bejelentését, a bejelentővédelmi felelős a szóbeli bejelentést a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást (1. számú melléklet) követően

4. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentővédelmi felelős a Bejelentő figyelmét felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a Bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra (2. számú melléklet) és arra, hogy a Bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a Bejelentés kivizsgálás valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

5. Írásbeli Bejelentés esetén a bejelentővédelmi felelős az írásbeli Bejelentés kézhezvételétől számított 7 (hét) napon belül a Bejelentés megtételéről elektronikus visszaigazolást küld a Bejelentő számára e-mail útján. A visszaigazolás keretében a Bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az eljárási és adatkezelési szabályokról. (1. számú és 2. számú melléklet)

1. A bejelentővédelmi felelős a hozzá érkezett Bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a Bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a Bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A Bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól röviden e-mail útján tájékoztatni kell. A Bejelentés kivizsgálásának és a Bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 (három) hónapot.

2. A Bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi felelős kapcsolatot tart a Bejelentővel, ennek keretében a Bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a Bejelentőt.

3. A Bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

4. Ha a Bejelentés kivizsgálása jelen Szabályzat VII.3. pontja szerint mellőzhető, a bejelentővédelmi felelősnek ezen tény megállapításáig el kell végeznie a Bejelentés fogadásával, rögzítésével, valamint a Bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásával kapcsolatos feladatokat.

5. A Bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a Bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

6. Ha a Bejelentés tartalma alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

7. A bejelentővédelmi felelős a Bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a Bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a Bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás kizárólag akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi felelős a Bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.A bejelentővédelmi felelős világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a Visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a Bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan. (2. számú melléklet)

1. A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között

2. A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a VIII.1. pont hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.

3. A Bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő Bejelentő adatainak kivételével – csak a Bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

4. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

5. Ha a Bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

6. A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a Bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

7. A személyazonosságát felfedő Bejelentő, a Bejelentésben érintett személy, illetőleg az a személy, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A Bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a Bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a Bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

8. A Bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a Bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a Bejelentésben érintett, illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a Bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A Bejelentésben érintett illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a Bejelentés kivizsgálását.

1. Minden, a Bejelentő számára hátrányos intézkedés,

2. Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

3. A IX.2. pont szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a Bejelentő a Bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja –

4. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen Bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

5. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a Bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A Bejelentő a Bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentő a fentiekben foglaltakra valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

6. A Bejelentés megtétele jogszerű, ha

7. A Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

1. A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az irányadók.

2. Jelen Szabályzat rendelkezéseit a Panasztörvényben írtaknak megfelelően, 2023. július 23. napjától kell alkalmazni.